kézműves csoki – töltelékek

A kézműves csoki bonbonok számtalan formájával találkozhatunk.

Lehetnek krémesek vagy roppanósak, fűszeresek vagy édesek, sósak vagy akár csípősek is.  Hogy kicsit közelebb kerüljünk ehhez a csokoládé illatú bonbonvilághoz, nézzük meg, melyek a leggyakrabban használt alaptöltelékek.
kézműves csoki bonbonok töltelékei
gianduja ami csokoládé és finomra darált mogyoró, mandula vagy éppen dió keveréke

Gianduja

Az egyik legismertebb íz. Mindannyian találkoztunk már kagyló alakú belga töltött csokoládéval, különböző csomagolásban sokfelé hozzá lehet jutni.

A formás csokoládéréteg rejti a gianduját, ami csokoládé és finomra darált mogyoró, mandula vagy éppen dió keveréke. Az íze aszerint változik, hogy milyen darált magvat tesznek bele, illetve meghatározza az is, hogy étcsokoládéval vagy tejcsokoládéval keverik össze.

Eredetileg Olaszországból származik, az olasz gianduja minimum 30% mogyorópasztát tartalmaz. Egyáltalán nem szemcsés érzetű, lágy és selymes, mint a valódi olvadt csokoládé.

A gianduját egyébként csokoládé burok nélkül is készítik, csinos kockákra vágva, ami önmagában is nagyon kellemes édesség.

Tömegváltozata a világszerte ismert Nutella, ami sokkal kevesebb mogyorót és csokoládét tartalmaz.

Praliné

A praliné nagyon hasonlít a giandujára azaz őrölt magvak és csokoládé keveréke, a különbség talán csak annyi, hogy a pralinét mindig egy réteg csokoládé vonja be. A pralinéba keverhetnek még vajat és más tejtermékeket, illetve fűszereket is. Csokoládé-tartalma minimum 25%, ezt egészítik ki a különböző dióféleségek, más olajos magvak, tejszármazékok és természetesen a fűszerek ezerféle keveréke.

A mendemonda szerint a praliné feltalálása Plessis-Praslin tábornok szakácsához kötődik, aki állítólag egy alkalommal odaégette a mandulás desszertet és egy hirtelen ötlettől vezérelve olvasztott csokoládét öntött rá, abban reménykedve, hogy valami jó dolog sülhet ki belőle. Mindez 1671-ben történt, de arról már nem szól a történet, hogy a végeredményt vajon értékelték-e a marsall házában.

A praliné csokoládé-tartalma minimum 25%, ezt egészítik ki a különböző dióféleségek, más olajos magvak, tejszármazékok és természetesen a fűszerek ezerféle keveréke.
A croquant az egyik legfinomabb kézműves csoki snack.

Croquant

Más néven ropogós, az egyik legfinomabb kényeztető kézműves csoki snack. Az olvasztott cukorba különböző magvakat kevernek, mandulát, mogyorót, pisztáciát, diót. A kész masszát nyújtják, formázzák, szeletelik vagy éppen darabokra törik. Még finomabb, ha a szeleteket csokoládéba mártják.

A jó minőségű ropogósba kizárólag kiváló mogyorót, pisztáciát és mandulát kevernek, míg leginkább az amerikai piacon földimogyorós változatai is előfordulnak. Ez egyfajta olcsóbb megoldás, Európában nem kifejezetten népszerű.

Kézműves csoki termékekben szinte sosem találkozunk földimogyoróval, annál inkább igazi mogyoróval és a mandulák, diók nemes változataival.

A ropogós megnevezést ma már tágabb értelemben is használják, hiszen pl. a karamell croquant biztosan nem tartalmaz dióféléket, ellenben finom, ropogós karamell darabokat annál inkább, lágy kézműves csoki burokban.

Karamell

A karamellt nem kell bemutatni, mindenki ismeri, sokféle fajtája létezik. Alapvetően égetett cukor alapú, amihez tejszínt vagy egyéb tejtermékeket kevernek, így alakítva lágyságát és ízét.

A forralás ideje illetve hőfoka dönti el , hogy puha vagy éppen keményebb állagú lesz. Ha csak cukrot forralnánk és nem tennénk hozzá pl. vajat vagy tejszínt, akkor kemény, ragadós és nem túl ízes végeredményt kapnánk.

A tejtermékek az összes karamellát megszelídítik. Már az 1600-as években is készítettek a maihoz hasonló karamellát, azóta azonban a recept folyamatosan változik, egyre több változatával találkozhatunk.

Keverik tejszínnel, vajjal, adnak hozzá csokoládét vagy gyümölcspürét. A gyümölccsel felfőzött karamell igazi kézműves különlegesség, kissé savas, aromás gyümölcsökkel a legkiválóbb.

A karamell alapvetően égetett cukor alapú, melynek ízét tejszínnel vagy vajjal kevernek össze. Így lágy és kellemes állagú lesz.
<